AZ OSZTRÁK MUNKAJOG ALAPJAI

Milyen előírások vonatkoznak a munkaviszonyra Ausztriában?

Ausztriában nincs egységes „munka törvénykönyve”, ezzel szemben szinte végtelen a száma azoknak az uniós és nemzeti irányelveknek, törvényeknek, rendeleteknek, jogszabály magyarázatoknak, ágazati és vállalati szintű szabályozásoknak, precedens értékű ítélkezési gyakorlatoknak, amelyeket a munkavállalók foglalkoztatása során figyelembe kell venni. Ezek közül mindenképpen ismerni kell az adott munkaviszonyra vonatkozó ágazati kollektív szerződést, amelyet az adott szakma munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervei hoznak létre, és írnak alá konszenzus alapján. Ez tartalmazza azokat a legfontosabb előírásokat, amelyeket a munkavállalók foglalkoztatása során kötelezően alkalmazni kell. Azt, hogy melyik kollektív szerződést kell alkalmazni, alapvetően a munkaadó (gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó) tevékenységi köre határozza meg. Több bejegyzett tevékenységi kör esetén többlépcsős szempontrendszer alapján kell eldönteni, hogy melyik kollektív szerződés lesz az irányadó. A kollektív szerződések és az iparűzési törvény hatály alá tartozó cégek és vállalkozók bejegyzett tevékenységi körei is megtalálhatók a WKO honlapján.

Mi is az a kollektív szerződés?

A kollektív szerződés az irányadó többek között a heti munkaidő, a túlórák elszámolása, a kötelező 13. és 14. havi fizetések, a próbaidő, valamint a munkaviszony megszüntetése vonatkozásában. Ahogy nincsen egységes munkajogi kódex, úgy nincsen törvényben meghatározott, általánosan érvényes minimálbér sem Ausztriában. Az ágazati minimálbéreket a kollektív szerződésekhez tartozó bértáblák foglalják magukba. Ezek a minimálbérek évente (de nem minden ágazatban január 1-jén!) emelkednek 2-3%-kal. A megfelelő minimálbér kiválasztásához az adott kollektív szerződés besorolási rendszerét is alkalmazni kell. A bérkategóriákba történő besorolás általában a betöltött munkakör, a képzettség és az adott szakmában vagy adott munkaadónál eltöltött idő alapján történik. A munkavállalók bizonyos időközönként eggyel feljebb „ugranak” a bértáblában. Ez a rendes évi béremelések mellett szintén rendszeres kötelező béremeléssel jár. Vigyázat! Bizonyos ágazatokban, pl. a kereskedelemben az éves kötelező béremelés során Centre pontosan meg kell tartani a minimálbér és a ténylegesen fizetett bér közötti különbséget!

A kollektív szerződés és az egyéb munkajogi törvények előírásait minden munkaadónak szigorúan be kell tartania, különös tekintettel a kollektív szerződés szerinti megfelelő besorolásra, és a besorolás szerinti minimálbér, illetve a bérjárulékok megfizetésére. A kollektív szerződésekben foglalt feltételekhez képest eltérni csak a munkavállaló javára megengedett. Ausztriában rendkívül komoly és rendszeres ellenőrzések vannak a munkajogi szabályok, valamint a minimálbérek betartására vonatkozóan. Ezen ellenőrzések alapja az ún. bér- és szociális dömping elleni törvény (német nyelvű rövidítése: LSD-BG). Erre egy külön cikkben térünk ki részletesen.

A több száz kollektív szerződés mellett létezik néhány olyan ágazat, amelyeknek megfelelő munkaadói és/vagy munkavállalói érdekképviselet hiányában nincs érvényes kollektív szerződése. Ezekben az esetekben a munkavégzésre vonatkozó különböző szövetségi törvények az irányadók. A bér vonatkozásában néhány ilyen tevékenységnél a Mindestlohntarif nevű dokumentum szab meg bizonyos bérminimumokat. Ott, ahol érvényes Mindestlohntarif sincs, a „helyi szokásoknak megfelelő” bért kell fizetni.